Ki-bevándorlás = 9:1 - Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának,Szócska Miklós,Girasek Edmondtól,Szócska Miklóssal,Girasek Edmond,Migrációs Kutatási Project,Horváth Judit, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Ki-bevándorlás = 9:1

2008-02-24 19:03:59, vasárnap

	Ki-bevándorlás = 9:1 "A statisztikai adatok szerint Magyarország uniós csatlakozása óta, 2004-2007 között 2218 orvos kért - a külföldi munkavállaláshoz elengedhetetlen -igazolást.* Azt nem tudni, hogy az érintettek közül mennyien mentek el valóban külföldre dolgozni, de mivel az említett igazolást meglehetősen hosszas utánjárással, elég drágán lehet megszerezni, s a dokumentum csupán limitált ideig érvényes, vélhetően a többség már határainkon kívül gyógyítja a betegeket. Ugyanezen időszak alatt 268, külföldi egyetemen végzett orvos kérte diplomája honosítását." * Külföldön dolgozna a rezidensek 70 százaléka A külföldi munkavállaláshoz nélkülözhetetlen igazolást több, mint kétezer orvos kérte négy év alatt. 2003-ban meglehetősen nagy megdöbbenést váltott ki annak a felmérésnek az eredménye, amely szerint a rezidensek 66 százaléka tervez külföldi munkavállalást. A hatásra jellemző, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (SE EMK) vezetője, Szócska Miklós, illetve a rezidens szövetséget képviselője ekkor határozták el, a témával hosszabb távon, részletesen érdemes foglalkozni. Mindezt dr. Eke Edittől és Girasek Edmondtól tudtuk meg, akik Szócska Miklóssal együtt immár évek óta végzik, elemzik és gondozzák azokat a felméréseket, amelyeket az első és a hatodéves orvostanhallgatók, valamint a rezidensek körében végeznek évről évre. Hirdetés Az SE EMK kutatói óvatosságra intenek. Más dolog ugyanis - figyelmeztetnek - eljátszani a külföldi munkavállalás gondolatával, s más konkrét lépéseket is tenni megvalósítása érdekében. Bár a rezidenseknél mért arány mindmáig 60-70 százalék között mozog, közülük lényegesen kevesebben - nagyjából 10 százalékuk - tesz határozott lépéseket a kivitelezés érdekében. Ők azok, akik állásinterjúkra járnak, tudatosan keresik a kinti lehetőségeket. Néhány százalékra tehető mellettük azoknak az aránya, akik csak akkor döntenek az utazás mellett, ha személyre szóló ajánlatot kapnak. Sajátos tapasztalat, hogy a külföldi munkavállalást elutasítók nem gyengébb nyelvtudásukra, illetve hasonló, ,,kézzel fogható" okokra, hanem elsősorban érzelmi motivációkra hivatkoznak. E körben első helyen a család áll, amelyet semmi kép sem akarnak itthon hagyni, pontosabban akár egy-két évre elhagyni. Bár az EMK e témában nem végez klasszikus követéses felmérést - a kérdőívek anonimak, alkalmatlanok az összepárosításra -, ám a különböző szegmensek vizsgálatánál mégis erre törekszenek. Az egy adott időmetszetben végzett vizsgálatok - első, hatod év illetve rezidensek - sok mindent elárulnak arról, vajon a jövendő doktorok miként látják szakmájukat, lehetőségeiket, s persze azt is, miként változnak ezek az idő előrehaladtával. Az orvosok országok közötti vándorlása, illetve ennek szándéka - akárcsak az unión belül - nem hazai sajátosság, iránya keletről nyugatra, délről északra mutat. Külföldi munkavállalás természetesen volt a rendszerváltás előtt is, bár akkor ezt disszidálásnak hívták. Akadtak persze szerencsések, főként a már jelentős eredményeket felmutató orvosok között, akik szakmai hírnevük okán kaptak hosszabb-rövidebb időre meghívást külföldi intézetekbe, netán egyetemekre. A rendszerváltással, s különösen az uniós csatlakozás után kinyílt a világ a fiatalok előtt is. A néhány hónapos, vagy egy-két éves külföldi munkavállalás - amennyiben integrálódna a hazai képzési rendszerbe - kimondottan használna a magyar egészségügynek. Girasek Edmond úgy véli, a külföldi gyakorlat, a korszerű technikák és technológiák, nem utolsó sorban a csapatmunka fortélyainak elsajátítása jelentős hozzáadott értéket jelentene. A szakmai ,,világlátást" azonban két dolog bonyolítja. Egyrészt az, hogy ma már sokan akár a szakvizsga megszerzése előtt külföldre mennének - a tavalyi felmérés szerint a rezidensek több mint 50 százaléka! -, így szakorvosi vizsgájukat is valószínűleg külföldön tennék le, másrészt olyan hazai egészségügyi rendszert kellene kialakítani, ahová érdemes visszajönni. Ezekre a kihívásokra azonban felkészületlen a hazai egyetemi, egészségügyi rendszer. Szakképzett egészségügyi dolgozókból globális hiány mutatkozik. Ennek egyik oka Eke Edit szerint a társadalmak - különösen az európai országok -elöregedésében keresendő. A jelenség kialakulásában azonban szerepet játszik az orvostudomány fejlődése is, amely újabb és újabb speciális képzésű szakembereket igényel. Az egészségügyben ugyanis a technológiai fejlődés az esetek nagy részében nem kiváltja, hanem épp ellenkezőleg, újabb emberi munkát igényel. S mindezek mellett számolni szükséges azzal is, hogy a nyugat-európai országokban - bár szakképzettségük megszerzéséig jelentős leterheltségnek vannak kitéve a fiatal doktorok -, teljes körűen birtokolva szakterületüket már olyan értékes munkaerőnek számítanak, akikre vigyáznak. Többek között azokkal az igen szigorú szabályokkal, amelyek pontosan meghatározzák, hogy milyen jellegű és mennyiségű munkára mennyi szakembert kell biztosítani. Nálunk közben évekig azt lehetet hallani, hogy sok az orvos, s ezzel a véleménnyel időnként még ma is találkozni. Ez a téma bonyolultabb egy kijelentő mondatnál, szögezi le Eke Edit. Azt, hogy mihez képest sok vagy kevés nálunk az orvos, a lakosság egészségi állapotának - morbiditási és mortalitási adatainak - ismeretében kell vizsgálni. Amíg a szív- érrendszeri betegségek elviszik a munkaképes férfiak jelentős részét, addig a mortalitási mutató mentén szükséges tervezni az egészségügyi ellátást, s felmérni, hogy a helyzet javításához - az egyéb meghatározó faktorok mellett -, mennyi szakorvosra van szükség. Nem mellékes az sem, hogy milyen intézményi struktúrában történik a betegek ellátása, mint ahogy az sem, vajon a prevenció-gyógyítás-rehabilitáció ,,szentháromságából" mennyi szakemberre lenne szükség, amennyiben a gyógyítás mellett komoly hangsúlyt helyeznénk a megelőzésre, illetve a rehabilitációra. Függ a szükséges orvosszám a stratégiai céloktól is - amennyiben vannak ilyenek. Lehet esetleg orvosfelesleg a különböző szakmák egymáshoz való viszonyában. Amennyiben egy kórházban nincs annyi műtősnő, amennyi ugyanott az operáló sebészek mellé kellene, akkor a csapat szempontjából kvázi orvosfeleslegről beszélhetünk, az ellátandó esetek felől nézve azonban ez egyáltalán nem így van. Egy szó, mint száz, Magyarországon nincs orvos- és általában egészségügyi szakember felesleg, sokkal inkább egészségügyi funkciók, ellátási szintek és formák, szakmák, szakterületek, földrajzi régiók, a lakosság egészségi jellemzői és igényei szerinti - néha szélsőségesen! - egyenetlen eloszlás figyelhető meg, szögezi le dr. Eke Edit. Ráadásul a drágán és igen magas színvonalon képzett egészségügyi szakembereket nem hatékonyan ,,használják fel". Jó példa erre az egészségügyi főiskolát végzők helyzete, akik még mindig keresik helyüket a hagyományosan két pólusú - doktor úr-nővérke -ortodox felállású hazai egészségügyi rendszerben. Amennyiben a kérdőíveken a rossz munkakörülményeket, az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát, az erősen rögzült struktúrájú honi egészségügyi rendszerben az előrejutás nehézkességét, az idősebb kollegáktól nehezen megszerezhető tudást jelölik meg főbb döntést befolyásoló tényezőként a fiatalok, akkor erre figyelni kell. Mindenekelőtt azért, mert ezek billenthetik át a tétovázókat, hogy a külföldi munkavállalás mellett döntsenek. Eke Edit szerint nagy kárt okozott az is, hogy a meglebegtetett életpálya modell, illetve anyagi felzárkóztatás ötletét, az átfogó egészségügyi emberi erőforrás stratégia kialakítási tervét nem követték a megvalósítás kis lépései. A statisztikai adatok szerint Magyarország uniós csatlakozása óta, 2004-2007 között 2218 orvos kért - a külföldi munkavállaláshoz elengedhetetlen -igazolást. Azt nem tudni, hogy az érintettek közül mennyien mentek el valóban külföldre dolgozni, de mivel az említett igazolást meglehetősen hosszas utánjárással, elég drágán lehet megszerezni, s a dokumentum csupán limitált ideig érvényes, vélhetően a többség már határainkon kívül gyógyítja a betegeket. Ugyanezen időszak alatt 268, külföldi egyetemen végzett orvos kérte diplomája honosítását. SE EMK Migrációs Kutatási Project 2008-02-23 18:51 Forrás: Weborvos - Horváth Judit Kapcsolódó cikkek

0 komment , kategória: Általános

Címkék: munkavállaláshoz, szakképzettségük, orvosfeleslegről, nélkülözhetetlen, összepárosításra, elengedhetetlen, figyelmeztetnek, állásinterjúkra, szakterületüket, rehabilitációra, leterheltségnek, előrehaladtával, egészségügyben, munkavállalást, nyelvtudásukra, elöregedésében, menedzserképző, lehetőségeiket, rendszerváltás, felzárkóztatás, egészségügynek, disszidálásnak, magyarországon, felkészületlen, kialakulásában, meglebegtetett, szempontjából, munkavállalás, szakembereket, szakterületek, természetesen, szélsőségesen, alkalmatlanok, meghatározzák, mindenekelőtt, megvalósítása, statisztikai adatok, külföldi munkavállaláshoz, érintettek közül, említett igazolást, dokumentum csupán, hatásra jellemző, rezidens szövetséget, témával hosszabb, hatodéves orvostanhallgatók, rezidensek körében, külföldi munkavállalás, rezidenseknél mért, kivitelezés érdekében, kinti lehetőségeket, utazás mellett, külföldi munkavállalást, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának, Szócska Miklós, Girasek Edmondtól, Szócska Miklóssal, Girasek Edmond, Migrációs Kutatási Project, Horváth Judit,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]